Baleseti kártérítés

A baleset miatt kárt szenvedett, vétlen vagy részben vétlen személy mindazon jogos igénye - ide értve a vagyoni és nem vagyoni károkat és járadékigényeket is - melyek a balesettel összefüggésben, abból kifolyólag keletkeztek.

A balesetek életünk velejárói s bár mindannyiunkat érint életünk során, szerencsére a  többség nem sérül meg, és családtagjainak, barátainak sem esik baja. Azonban a közlekedés, a munkahelyi feladatok mind-mind potenciális veszélyforrást jelentenek. Félni nem kell, de óvatosnak lenni igen, és ezzel a legtöbb baleset megelőzhető. De nem elég, ha mi figyelünk: előfordulhat, hogy vétlenek vagyunk egy balesetben. Ha pedig megtörténik a baj, már csak a kármentésre figyelhetünk.

Magyarországon évente körülbelül 50 000 ember sérül meg a munkahelyén vagy közlekedési balesetben. Még kisebb sérülések esetében is előfordulhat, hogy komoly káruk keletkezik: megsérül a járművük vagy akár kimaradnak egy időre a munkából. A természetes társadalmi igazságérzet és ezáltal a jog méltányolja a vétlen személyek helyzetét, ezért számukra baleseti kártérítés, kárenyhítés jár. Ez az összeg fedezi a vagyoni kárjaikat, például az autójuk javítását, a tönkrement ruhájuk, sőt a lábadozás miatt elmaradt bérüket is, de egyféle sérelemdíjként a nem vagyoni kárt is rendezik. A baleset okozta stressz, lelki szenvedés vagy akár egy családtag elvesztése után a biztosító vagy a bíróság igyekszik legalább szimbolikusan reparálni az okozott kárt. Van, amit nem lehet pénzben kifejezni, de ilyen esetben is gesztus értékű a kártérítést.

SZAKMAI KONZULTÁCIÓ KÉRÉSE:

Balesetek és következmények vannak

Márai Sándor olyannyira fatalista volt a baleset kérdéskörében, hogy azt írta, szerinte nincsenek is balesetek. Csak figyelmetlen emberek vannak, akik károkat okoznak magunknak vagy egymásnak. Bár sarkos véleményén lehet vitatkozni, jól rámutat arra, hogy a balesetek többsége nem emberektől független véletlenek következménye, hanem általában egy vagy több személy mulasztásának vagy szándékos gondatlanságának eredménye. Nem lehet igazságos az, ha a balesettel járó károkat a vétlen áldozatoknak kell viselniük, ezért az okozót (vagy annak biztosítóját) kártérítési felelősség terheli.

Ha valaki nem adja meg nekünk az elsőbbséget, a zöld jelzésünk ellenére elgázol a zebrán vagy a munkahelyünkön ér minket baleset, jár nekünk a kártérítés. Ebben a kérdésben Magyarországon még sajnos nagyon gyerekcipőben jár a jogtudatosság, ezért pl. törvényi kötelezettség van a gépjármű üzembentartóknak kötelező biztosítás megkötésére, hogy a károsultat kártalanítani tudja a biztosító. A nyugati gondolkodás természetesnek tartja, hogy a károkozónak fizetnie kell, mégis hazánkban a többség egyszerűen nem jelentkezik a kártérítéséért.

Ami jár, az jár – ha kérik

Ez nem egy automatikus folyamat: ha hátulról belénk rohan egy autó, s összetörik a mi kocsink, mi pedig lekéssük a találkozónkat, mely közvetlen következménye, hogy elveszítünk egy nagy megrendelőt, esetleg csak meghúzódik a nyakunk, járhat nem vagyoni baleseti kártérítés is nekünk.

A biztosítók rendszerint kérdés nélkül fizetik a vagyoni részt, tehát a kocsink rendbetételét. De a személyi sérüléses baleseti kártérítés esetén ez nem automatikus, hiszen jár nekünk a kártérítés az elveszett munka (kiesett bér), valamint a baleseti sérülés miatt is. Pedig a baleseti kártérítést lehet kérni, sőt kell kérni, hiszen ez jár nekünk: a biztosítását is azért fizeti a károkozó, hogy a biztosító később rendezze azokat az összegeket, melyeket egyébként neki kellene kifizetnie egy baleset okozása után. Ez az összeg úgy marad a biztosítónál, ha nem kérjük, hogy valójában minket illet. Ez nem illendőség kérdése, hanem egyszerűen hiba: senki sem akar balesetet szenvedni, ha viszont megtörtént a baj, ne mondjunk le arról, ami jár és anyagilag is enyhítheti a kellemetlen helyzetet.

Sokan azért riadnak vissza a kártérítés követelésétől, mert félnek az elhúzódó jogi procedúra költségeitől. Valójában azonban ez alaptalan félelem, és leginkább egy rossz beidegződésből fakad, mely szerint a vállalatok könnyedén nyernek a magánszemélyek ellen, hiszen több pénzük van biztosítási ügyvédre. Itt azonban nem multinacionális szupervállalatok állnak szemben egy homályos követeléssel előálló személlyel, hanem két jogi személyiség. Ha egy rendőrségi jegyzőkönyv vagy akár bírósági végzés megállapítja a belsetben való vétlenségünket, akkor a kártérítés szinte automatikusan jár, már csak az összegen vitatkozhatunk. Természetesen a baleseti kárigény benyújtásában és összeállításában egy, ezen a területen jártas és gyakorlott biztosítási szakjogász bevonása elengedhetetlen és szükséges, mivel a reális baleseti kártérítési összegekre jelentős rálátása van, illetve a kártérítési igény minden területe ismert számára, valamint sokkal könnyebben tud az adott biztosító társaság jogászával érdemben állást foglalni és gyorsabban tudja esetleg a kártérítési igényt lezárni.

Megfelelő szakember bevonásával mem kell évekig bíróságra járni, mert általában néhány hónap alatt megszületik az egyezség. Ha mégis perre kerülne a sor, akkor sem kell vagyonokat kifizetni, a kártérítés és annak kamatai mellett pedig a bíróság megítéli a perköltségeket is a javunkra, ha a baleseti kártérítési igény szakszerűen és összegszerűségében helyesen van benyújtva.

Kártérítés a rokonoknak

Sajnos szót kell ejtetünk arról is, mikor a balesetben vétlen személy életét veszti. Ez a váratlan veszteség gyakorlatilag földolgozhatatlan. A gyászoló családtagok nyilvánvalóan nem a baleseti kártérítésre gondolnak, nem akarnak foglalkozni az üggyel. A jogalkotó lehetőséget ad arra, hogy a baleset utáni öt évben bármikor előálljunk a követeléssel, így nincs szükség azonnali eljárásra, ha ez nagyon megterhelő volna. Baleseti halál esetében a hozzátartozók mindegyikének járhat kártérítés.

A vagyoni rész a temetési költségek vagy az elhunyt kiesett munkabére is lehet, tehát a reparáció arra szolgál, hogy a család ne éljen rosszabb életszínvonalon, mint korábban. A baleseti kártérítési igény benyújtása ezért egy család esetében felelősségteljes döntés is. Nem bosszúállás és nem nyerészkedés, hiszen a károkozótól minimálisan elvárható, hogy elöl járjon a kárenyhítésben, és lehetőségei szerint állítsa vissza a korábbi életszínvonalat, ha már elvett valakit, akit semmilyen módon sem pótolhat.

A vagyoni kártérítésen kívül a nem vagyoni baleseti kártérítés ilyen esetben az elszenvedett lelki kínokért és a szeretett személy elvesztéséért egy jelképes, jellemzően pár millió forintos összeg. Ez nem pótolja a hiányt, de talán kicsit könnyebbé teszi a méltó kegyeletgyakorlást, hiszen az anyagi helyzetet rendbe hozza.

 

Ügyfeleink írták

Tisztelt Énügyvédem.hu!

Ön már így is sokat segített nekem az iránymutatásával, amit hálásan köszönök.

Tisztelettel: Ny. Lászlóné (2012.11.23.)

Tisztelt Kárrendezők

Köszönöm!

Sz. Éva, 2012.11.14.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Köszönjük a méltányos ügyintézést! Mihály és Anna Szegedről

Tisztelt Szakértő!

Üdvözlöm,és köszönöm szépen a kérdésemre adott gyors és kielégítő válaszát.. A későbbiekben még valószínű, hogy keresni fogom, ezzel az üggyel kapcsolatban. Addig is maradok Tisztelettel: Sz. Zoltán.További szép napot.. 2012.09.26.

Irodáink

Központi iroda

1037 Budapest
Bécsi út 314.
D. ép. I. em. 4.
Telefon: 06 30 500 4567

Angyalföldi iroda

1131 Budapest
Reitter Ferenc utca 132.
F. épület
Telefon: 06 20 328 2232

Újpesti iroda

1041 Budapest
Szent István Tér 24.
Telefon: 369 2379 és 06 30 9 488 773

RSS